[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző központok munkaerőpiaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

12. § (1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

„d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”

(2) Az Flt. 39/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8)-(10) bekezdés számozása (9)-(11) bekezdésre változik:

„(8) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Munkaerőpiaci Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében - a MAT véleményének, továbbá a képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter véleményének meghallgatásával - dönthet

a) a keletkezett többletbevételek - iskolarendszerű és felnőttképzési célú arányainak megtartásával történő - felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c) a Munkaerőpiaci Alap 39. § (3) bekezdésének c), valamint e)-g) pontjaiban meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.”

13. § (1) Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a regionális képző központok munkaerőpiaci képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre (a továbbiakban: képzési keret) osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel.”

(2) Az Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatási alaprész képzési keretét, valamint a felnőttképzési célú keretét az alaprészen belül elkülönítetten kell kezelni.”

(3) Az Flt. 43. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A felnőttképzési keret felhasználható]

„f) az Fktv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célra.”

(4) Az Flt. 43. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározott célokon kívül a felnőttképzési keret legfeljebb 2 százaléka

a) a munkaügyi központoknak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásával, ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására, valamint

b) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására

használható fel.

(8) A képzési keretet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a foglalkoztatási alaprész (ideértve a felnőttképzési keretet is) pénzeszközeinek felhasználási célok szerinti felosztása előtt hozza létre a foglalkoztatási alaprészen belül. A képzési keret a regionális képző központok - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott - képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására használható fel.”

14. § (1) Az Flt. 46/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az álláskereső álláskeresési járadékra és vállalkozói járadékra egyaránt jogosult, mindkét ellátást meg kell állapítani, és az álláskeresési járadék folyósításának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a vállalkozói járadék folyósítási idejének kimerítését követő nap.”

(2) Az Flt. 46/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az álláskeresési járadékra való jogosultság, illetőleg a vállalkozói járadékra való jogosultság időtartamát akkor kell összeszámítani, ha az álláskereső legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartamnak több mint a felét megszerezte, és a két időtartam összege eléri legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartam mértékét. Ebben az esetben azt az ellátást kell megállapítani, amely jogosultsági időtartamának több mint a felével az álláskereső rendelkezik. Ha az álláskereső mindkét ellátás jogosultsági időtartamának több mint a felét megszerezte, azt az ellátást kell megállapítani, amelynek jogosultsági időtartama az álláskeresővé válást megelőzte.”

15. § Az Flt. 52. §-át követően „Munkaerőfejlesztő és képző központ” alcím helyébe a „Regionális képző központ” alcím lép, és az Flt. a következő új 53. §-sal egészül ki:

„53. § (1) Az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális feladatainak ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

(2) A képző központ központi költségvetési szerv.

(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben meghatározza a képző központ feladatait, a képző központ irányítását ellátó szervet, a képző központ vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, a képző központ irányításának rendjét és szabályait, a képző központ és a munkaügyi központ - a Munkaerőpiaci Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, a képző központ feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait.”

16. § Az Flt. 57/A. §-ának (3) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:

[57/A. § (3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

,,c) a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak]

17. § Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában:]

„d) álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének,

6. maga is aktívan keres munkahelyet, és

7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és

8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és

9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. A 7. pontban meghatározott álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.”

18. § Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

„b) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek, továbbá az álláskeresési megállapodás,”

[szabályait].

19. § (1) A törvény - a 13. § és 15-16. § kivételével - 2005. november 1-jén lép hatályba. A törvény 13. §-ának (3) bekezdése, valamint 16. §-a a kihirdetést követő 8. napon, a törvény 13. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint (4) bekezdése és 15. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 14. §-ának (9) bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 14. §-ának (10) bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 32. §-át megelőzően az „Álláskeresést ösztönző juttatás” alcím, az Flt. 32-34. §-a, 46. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a „a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka” kifejezés, továbbá 58. §-a (6) bekezdésének d) pontja, valamint a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 11. §-a és a 10. §-át követően „A regionális képző központ” alcím.

(3) Az Flt. 45. §-a (5) bekezdésében a „munkanélküli járadék” kifejezés helyébe „vállalkozói járadék” kifejezés, 51/A. §-a (4) bekezdésében a „28. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „28. § (2) bekezdésében” szövegrész, az 54. §-a (3) bekezdésében az „58. § (6) bekezdése d) pontjának 2., valamint 6. alpontjában” szövegrész helyébe az „58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában” szövegrész, az 58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában az „és 59. §-ának c) pontjában” szövegrész helyébe az „és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész lép.