Záró rendelkezések

53. §       Ez a törvény – a 54-81. §-ban foglaltak figyelembevételével – a kihirdetés napján lép hatályba.

54. §       (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

 (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv.

a) 3. §-a 10. pontjában „a munkábajárás” szövegrész helyébe „a munkahelyre, a székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás” szövegrész,

b) 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 49/B. §-a (6) bekezdésének e) és g) pontjaiban a „nincs köztartozása” szövegrész helyébe a „nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása” szövegrész,

c) 58. §-a (7) bekezdésében a „40 ezer forintot” szövegrész helyébe az „50 ezer forintot” szövegrész,

d) 63. §-a (2) bekezdésének e) pontjában „az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe „a (6) bekezdésben meghatározott” szövegrész,

e) 1. számú mellékletének 4.6. alpontjában „a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz” szövegrész helyébe „a Nobel-díjhoz, az Európai Unió Descartes-díjához, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz” szövegrész

lép, azzal, hogy e bekezdés b) és c) pontjainak rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell, az e bekezdés d) pontjának rendelkezéseit 2005. január 1-jétől lehet, az e bekezdés e) pontjának rendelkezéseit 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (2) és (5) bekezdését módosító rendelkezéseit, továbbá az Szja tv. 49/B. §-át módosító rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (3) bekezdését kiegészítő rendelkezése 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a magánszemély – döntése szerint – a 2005. évi adókötelezettségének megállapításánál is alkalmazhatja.

(5) Az e törvénnyel az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésébe iktatott rendelkezéseket 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(6) Az e törvénnyel az Szja tv. 72/A. §-ába iktatott (5) bekezdés rendelkezései bármely, a hatálybalépését megelőzően adómentesen kifizetett, juttatott összegre, nem pénzbeli vagyoni értékre is alkalmazhatók.

(7) Az e törvény 1. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 1. számú melléklete 8.12. alpontját módosító rendelkezést a hatálybalépést megelőzően juttatott szénjárandóság esetében is alkalmazni lehet.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában „, a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás” szövegrész.

 (9) Az e törvény 2. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezete 2. pontjának p) alpontját megállapító rendelkezését 2005. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 300. §-a (11) bekezdésében a „2005. december 31-éig kifizetett” szövegrész helyébe a „2005. december 31-éig – ha az üzleti év 2004. június 30.-a után kezdődött, akkor 2006. május 31-ig – kifizetett” szövegrész lép.

55. §        (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit – a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – első ízben a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Tao. 21. §-át módosító rendelkezése 2006. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Tao. 21. §-ának (7) és (11) bekezdésében az „üzembe helyezését követő 10 adóévben” szövegrész helyébe az „üzembe helyezését követő 10 naptári évben” szövegrész lép.

(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-át módosító rendelkezése 2005. július 1. napján lép hatályba, azzal, hogy a 2005. június 30-áig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2005. június 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tao. 7. § (1) bekezdésének x) pontjában „az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása,” szövegrész helyébe „az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,” szövegrész,

b) a Tao. 7. § (1) bekezdésének y) pontjában „az adózónak az adóév végén nincs köztartozása,” szövegrész helyébe „az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,” szövegrész,

c) a Tao. 7. §-ának (14) bekezdésében „az (1) bekezdés e), k) és s) pontjában” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában” szövegrész,

d) a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének ca) alpontjában és a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van” szövegrész helyébe „az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van” szövegrész,

e) a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének cb) alpontjában „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása” szövegrész helyébe „az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása” szövegrész,

f) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 118. § (6) bekezdésében „a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és társasági adókötelezettségre alkalmazni.” szövegrész helyébe „a 2004. december 31-ét követően készített társasági adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja 2004. december 31-e vagy ezt követő nap.” szövegrész

lép.

(5) E törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti a Tao. 29/F. § (6) bekezdése, azzal, hogy rendelkezéseit a 2005-ben kezdődő adóév társasági adókötelezettségének megállapításakor már nem kell alkalmazni.

56. §       (1) E törvénynek az Eva tv. 5. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit az adózó 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 10. §-ának (2) és (4) bekezdésében a „, végrehajtható köztartozása” szövegrész helyébe „adótartozása” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 22. §-ának (10) bekezdésében a „2004. évre” szövegrész helyébe a „2005. évre” szövegrész, a „2004. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2005. január 1-jén” szövegrész lép, azzal, hogy az adózó e rendelkezés előírásait 2004. december 1-jétől alkalmazhatja.

57. §       Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 14.§-ának (1) és (5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik.

58. §       (1) Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 35. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjai e törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik.

(2) Az áfa-törvénynek e törvény 4. számú mellékletével megállapított 2. számú melléklet 6. pontja e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség a hatálybalépést követően keletkezik.

59. §       (1) Az áfa-törvénynek, valamint az Art-nek e törvénnyel megállapított, a termékimportra vonatkozó rendelkezései 2005. július 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy az adóalanyok az önadózásra vonatkozó, 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély iránti kérelmet 2005. június 15. napjáig adhatják be. Az önadózásra vonatkozó, 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély iránti kérelmeknél a tárgyévet megelőző év adómegállapítási időszakait érintő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 30. napig beadott önellenőrzést vagy ezen időpontig jogerőssé vált adóhatósági megállapítást kell figyelembe venni.

(2) A 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély elbírálásakor az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 46. § (4) bekezdése szerinti értékhatárnál 2004. május 1.-december 31. közötti időszakot kell alapul venni azzal, hogy a 10 milliárd Ft értékhatár helyett 6,6 milliárd Ft-ot, 20 milliárd Ft helyett 13,3 milliárd Ft-ot kell figyelembe venni.

(3) 2005. július 1-jével az áfa-törvény 36. § (4) bekezdésének utolsó fordulatában a „35. § (1) bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (1) bekezdésének a) és ba-bb) pontja” szövegrész, a 66/A. § (1) bekezdésében a „35. § (1) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „35. § (1) bekezdésének ba-bb) pontjában” szövegrész lép.

60. §        (1) E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító rendelkezése 2006. január 1-jétől lép hatályba.

(2) A Htv. e törvénnyel módosított 39/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak a 2004-ben kezdődő adóévre is alkalmazhatóak.

61. §       (1) E törvénynek az Itv-t módosító rendelkezéseit – a (3)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével – azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek e törvény hatálybelépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezést e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett elsőfokú államigazgatási eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-a (3) bekezdéséből „az általános tételű államigazgatási eljárási illeték” szövegrész, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § e) pontja hatályát veszti.

(3) E törvénynek az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontját megállapító rendelkezését 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az Itv. 16. §-a (2) bekezdését, 17. §-a (2) bekezdését, valamint 26. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő – öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától – e törvény kihirdetéséig még nem telt el.

(5) E törvénynek az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének p) pontját megállapító rendelkezését – a vagyonszerző nyilatkozata alapján – azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyeket 2005. január 1-je és e törvény hatálybalépése között jelentettek be illetékkiszabásra.

(6) A termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó 2005. június 30-ig illetékkiszabásra bejelentett termőföld vásárlására az Itv. 26. §-a (1) bekezdése p) pontjának e törvény kihirdetésének napját megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

62. §       Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény e törvénnyel megállapított 211. §-ának (22) bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

63. §       Az e törvény 51. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (5) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

64. §       E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 305. §-a hatályát veszti.

65. §       E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.”

66. §       (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 17. §-ának (5) bekezdése, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy a fogyasztási adó” szövegrész, a 140. §-ának (3) bekezdése, a 172. § (1) bekezdés e) pontjából a „számlát helyettesítő okmány” szövegrész, illetőleg a „számlát helyettesítő okmányt” szövegrész, a 176. § (16) bekezdésének utolsó mondata, a 178. § 30. pontjának utolsó két mondata, az 1. számú melléklet I./A)/7. pontjából a „fogyasztási adóról termékcsoportonként, a” szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidők 4. pontja, valamint a 7. számú melléklet 1. és 3. pontjából „az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve” szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 4. § (4) bekezdésének első mondatában „a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról” szövegrész helyébe „a közösségi vámjog végrehajtásáról” szövegrész, 37. §-ának (4) bekezdésében a „ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja,” szövegrész helyébe „ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja,” szövegrész, 52. §-ának (9) bekezdésében a „Magyar Ügyvédi Kamara” szövegrész helyébe a „területi ügyvédi kamara” szövegrész, 100. §-ának (5) bekezdésében a „felettes adóhatósághoz” szövegrész helyébe „felettes szervhez”, a „felettes adóhatóság” szövegrész helyébe „felettes szerv” szövegrész, 103. §-ának (1) bekezdésében a „gépjármű” szövegrészek helyébe „jármű” szövegrészek, a 175. § (1) bekezdésének utolsó mondatában a "benyújtja." szövegrész helyébe "benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz." szövegrész, a 175. § (3) bekezdésének első mondatában az "irat" szövegrész helyébe "irat, illetőleg az elektronikus úton benyújtott irat" szövegrész, a 4. számú melléklet 5. pont utolsó mondatában a „belföldi forintszámlára” szövegrész helyébe „bankszámlára” szövegrész, valamint az 5. számú melléklet 1. pontjában „Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrész helyébe „Az egyéni vállalkozó” szövegrész lép.

(3) E törvénynek az Art. 4. számú mellékletét módosító rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített osztalékfizetésekre is alkalmazni kell.

(4) A területi ügyvédi kamara, illetőleg a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a tevékenységüket 2005. január 1-jét megelőző időponttól szüneteltető ügyvédekről, illetőleg szabadalmi ügyvivőkről az adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében [Art. 14. § (8) bekezdés] 2005. május 31-ig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő illetékes állami adóhatóságához. Az adatszolgáltatás az ügyvéd, illetve a szabadalmi ügyvivő természetes azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a tevékenység szüneteltetése kezdő napját tartalmazza. Az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő 2004. évről benyújtott adóbevallása a szüneteltetés miatt benyújtandó soron kívüli bevallásnak minősül.

(5) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara az adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében [Art. 14. § (8) bekezdés] 2005. május 31-ig adatot szolgáltat a közjegyző illetékes állami adóhatóságához azokról a közjegyzőkről, akiknek közjegyzői szolgálata 2005. január 1-jét megelőző időponttól szünetel. Az adatszolgáltatás a közjegyző természetes azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a szolgálat szünetelésének kezdő napját tartalmazza. A közjegyző 2004. évről benyújtott adóbevallása a szünetelés miatt benyújtandó soron kívüli bevallásnak minősül.

67. §       A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.”

68. §       A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.”

69. §       A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.”

70. §       Az Szf. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az 5. § (1) bekezdés b) pontját módosító rendelkezés kivételével – az adóhatósághoz megküldött 2004. évi személyi jövedelemadó 1 %-áról rendelkező nyilatkozat (nyilatkozatok) tekintetében is alkalmazni kell. A bevallásnak 2005. február 15-ig elektronikus úton történő benyújtására kötelezett adózó a 2004. évre vonatkozó jövedelemadójával összefüggő rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait) 2005. május 20-ig lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai szabványméretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) postai úton juttatja el az adóhatósághoz.

71. §        (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 4. § o) pontja 3. alpontjának első mondata a „3.” alpont jelölése után a „– a 4. alpontban foglaltak kivételével –” szövegrésszel egészül ki; hatályát veszti a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) pontjának „a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona,” szövegrésze.

(2) A Tbj. 4. §-a o) pontjának 4. alpontjában meghatározott feltételek szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozhat az a személy, akinek a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya, illetőleg a nyugellátásra jogosító megállapodása e törvény hatálybalépését megelőzően jött létre.

72. §       E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3) bekezdésének e) pontja a „munkanélküli-járadék,” szövegrész után kiegészül a „vállalkozói járadék,” szövegrésszel.

73. §       (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 45. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata „az állami adóhatóság” szövegrész után kiegészül az „ – egyéni vállalkozó esetében a bevallás, társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás adatszolgáltatása alapján–’ szövegrésszel.

(2) Az Flt. 46/B. §-ának e törvénnyel megállapított (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit visszamenőlegesen 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. A társas vállalkozás – az Flt. 46/B. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2005. évben a vállalkozói járulékot első ízben a második negyedévre vonatkozóan állapítja meg, vonja le, 2005. július 12-éig fizeti meg. Az Art. szerint havi és negyedéves bevallásra kötelezett a 2005. év második negyedévére vonatkozó kötelezettséget a 2005. július 20-áig esedékes, az éves bevallásra kötelezett az éves bevallásában vallja be. A társas vállalkozás 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatása tartalmazza a társas vállalkozó nyilatkozata alapján a 2005. év első negyedévi járulék kötelezettségével összefüggő adatokat is.

74. §       E törvénynek a Tbj. 4. § o) pontját, illetve az Mpt.-t módosító rendelkezései 2005. július 1-jén lépnek hatályba.

75. §       E törvény Mpt.-t módosító rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt. 3. § (2) bekezdésének c) pontja az „első ízben” szövegrészt megelőzően kiegészül „a d) pontban foglaltak kivételével” szövegrésszel.

76. §       (1)  Az Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépését megelőzően létrejött biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve megkötött megállapodás esetén is alkalmazni kell.

 (2) Amennyiben a pénztártag Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, illetve Tbj. 34.  § (1) bekezdés szerint kötött megállapodása 2005. július 1-jét megelőzően szűnt meg, és a pénztártag az Mpt. 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pénztártagságát megszüntetheti, az Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezése szerinti nyilatkozattételre 2005. szeptember 30-áig van lehetősége.

77. §       (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló 2004. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mptm.) 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Ha az (1) bekezdés szerinti személy a magánnyugdíjpénztártól korábban közterhekkel csökkentett mértékű egyösszegű kifizetésben részesült, de azt e bekezdés alapján a magánnyugdíjpénztárhoz visszafizette, a kifizetést úgy kell tekinteni, mintha az részére nem történt volna meg. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti személy az adózás tekintetében az egyösszegű kifizetés adóévére vonatkozóan az önellenőrzés szabályai szerint járhat el.”

(2) Az Mptm. 3. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően történt egyösszegű kifizetések visszafizetése esetén is alkalmazni kell.

78. §       A számvitelről szóló törvény e törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése rendelkezéseit a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

79. §       (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a köz- és magánszféra együttműködésében (PPP), szolgáltatás-vásárlás formájában, a Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft. (a továbbiakban: MM Kft.) tulajdonában álló, a Magyar Televízió Rt. (a továbbiakban: MTV Rt.) által használt, Budapest 18848/14. helyrajzi számú (természetben a III. kerület Bojtár u. 41-47. szám alatt található) ingatlanon az MTV Rt. számára székház és gyártóbázis épüljön.

(2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy kijelölt tagja útján – a Magyar Televízió Közalapítvány elnökével, az MTV Rt. elnökével (a Magyar Televízió Közalapítvány elnökségének jóváhagyását követően), valamint az MM Kft-vel kötött megállapodás alapján – intézkedjen a közbeszerzési eljárás kiírása és lebonyolítása iránt.

80. §       A Jöt. e törvénnyel megállapított 33. §-a 2005. július 1-jén lép hatályba.

81. §       E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 11. §-a „Ha az ingatlan a 2. § (5)-(6) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.” hatályát veszti. Helyébe a következő új 11. § kerül.

„11. § Ha az ingatlan a 2. § (7)-(8) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.”

1. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A természetbeni juttatások közül adómentes:/

„8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága, ideértve a természetben juttatott, évi legfeljebb öt tonna szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyagot is, ez utóbbi esetben feltéve, hogy e juttatást olyan magánszemély kapja, aki a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet alapján természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot kaphatott;”

2. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezetének 2. pontja a következő p) alponttal egészül ki:

„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a 49/B. § (9) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az adózó döntése szerint

pb) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe.”

3. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

1. A Tao. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az adózó döntése szerint

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe.”

4. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

/A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre/

„6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1., 65.12.1., 65.21.1., 65.22.1., 65.23.1., 66.01.1., 66.02.1., 66.03., 67.), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a szerinti – hitelintézeti elszámolóház által végzett – elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve

- a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint

- a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve – ha a lízingbe adott termék saját előállítású – előállítási költségének erejéig. A pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig a lízing tárgyának besorolásától független, a 28. § (1) bekezdésében foglalt, általános szabályok szerinti adó terheli.”

5. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet II./A)/2./c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére

az adóév december 20. napjáig

kell kiegészítenie.”

6. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

1. Az Art. 4. számú mellékletének 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:

„A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.”

2. Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi osztalékban részesülőt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.”

3. Az Art. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a melléklet a következő új 10. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 10-12. pontok számozása 11-13. pontokra változik:

„9. Ha a külföldi személyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi személy nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, székhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

10. Ha az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély külföldi illetőségű, a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.”

7. számú melléklet a 2005. évi … törvényhez

1. Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előlegkiegészítésre kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki. Az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.”

2. Az Art. 6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.”