HETEDIK RÉSZ

XIII. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

48. §       § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki/

„d) a Tbj-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára illetőleg hontalan, ha a magánnyugdíjpénztári tagságot – a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező megállapodása fennállásának időtartama alatt – írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.”

(2) Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

/A pénztártag tagsági jogviszonya/

„g) a törvény 3. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja, valamint (2) bekezdésének c), illetve d) pontja alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy – amennyiben harmadik állam állampolgára vagy hontalan – döntése szerint, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya, illetve a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnésének napjával”

/szűnik meg./

(3) Az Mpt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget – bármely országban működő – időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.

(2) A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.”

(4) Az Mpt. 29. §-a (10) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.”

nyolcadik RÉSZ

XIV. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

49. §       A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a)   a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b)   az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c)   a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”

kilencedik RÉSZ

XV. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

50. §       (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai szabványméretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon), illetőleg az elektronikus úton bevallást benyújtó adózó elektronikus űrlapon is tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó

a) borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy

b) borítékot az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén legkésőbb az adóévet követő február 20-áig közvetlenül a munkáltatójának adja át, vagy

c) borítékot az adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva február 15-éig küldi meg az adóhatóságnak, illetőleg

d) borítékot, illetőleg elektronikus űrlapját az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak.”

(2) Az Szf. törvény 5. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az adóhatóság – az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével – a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve – ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon – dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti – a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig – az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett – a (4) bekezdésben említett – jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni.”

(3) Az Szf. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adókötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó rendelkező nyilatkozata elektronikus űrlapjának feldolgozását, valamint a nyilatkozat alapján a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást a rendelkezőnek a nyilatkozat megtételekor illetékes adóhatósága végzi el.”

tizedik rész

XVI. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

51. §       Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével – nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.”

tizenegyedik rész

XVII. Fejezet

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

52. §       A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdések számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

„(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2 %-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2 %-a.”