ÖTÖDIK RÉSZ

X. fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

31. §       Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést.”

32. §       Az Art. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(2) A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámla nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi bankszámlájának számát, melyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(3) A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak. A belföldi bankszámlanyitásra nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi bankszámlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.

(4) Költségvetési támogatás faktorálása esetén – amennyiben az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli – az adóhatóság a költségvetési támogatás összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.”

33. §       (1) Az Art. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga – megkeresés alapján – megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.”

(2) Az Art. 54. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(9) bekezdések számozása (6)-(10) bekezdésekre változik:

„(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók nevét, elnevezését, adószámát.”

34. §       Az Art. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében tett intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása, nyugvása szempontjából – külföldi jog eltérő rendelkezése hiányában – a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő.”

35. §       Az Art. 79. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vámhatóság hatáskörébe tartozik]

„g) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval,”

[kapcsolatos feladatok ellátása.]

36. §       (1) Az Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adózó a közbeszerzési eljárásban történő részvételhez együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti.”

(2) Az Art. 85/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.”

(3) Az Art. 85/A. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági vagy utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező adófizetési kötelezettséget.”

37. §       (1) Az Art. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átvizsgálást az ellenőrzést végző területi szerv vezetője határozattal rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő határozat, valamint az arról készített jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről. Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda átvizsgálása kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet. Az átvizsgálást elrendelő határozatban – ha ez lehetséges – meg kell jelölni azokat a tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás szükséges.”

(2) Az Art. 103. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határozatok, intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a határozat közlésétől számított 8 napon belül – az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő határozat kivételével – panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

38. §       Az Art. 122. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az adóhatóság székhelyére idézhető. E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is.”

39. §       Az Art. 124/A. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének – a visszatartásról rendelkező határozat, a 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező határozat kivételével – nincs helye.”

40. §       Az Art. 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]

„b) a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,”

41. §       Az Art. 131. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik:

„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja.”

42. §       Az Art. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.”

43. §       Az Art. 172. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.”

44. §       Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/E. §-a alapján adókedvezményt igénybe vevő adózó 2006. április 30-ig adóévenkénti bontásban bejelenti az állami adóhatóságnál a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig – a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a 2003. évben kezdődő adóéve első napjától a 2005. évben lezárt adóéve utolsó napjáig – tartó időszakra

a) elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét, a nyilvántartásba vett immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök értékét, amelyek megfelelnek a 34/2002. (XI. 26.) PM rendeletben, valamint az e tárgyban külön törvényben adott felhatalmazás alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben foglaltaknak,

b) a központi költségvetésből, illetve önkormányzati forrásból a Római Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, megítélt támogatásának összegét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott támogatási kategóriák szerinti bontásban,

c) igénybe vett helyi iparűzési adókedvezményének összegét települések szerinti bontásban.”

45. §       Az Art. 2., 4. és 6. számú melléklete e törvény 5-7. számú melléklete szerint módosul.

hatodik rész

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások

XI. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

46. §       A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának o) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

[o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a természetes személy, aki]

„4. harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha a magánnyugdíjpénztári tagságát az 5. §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező érvényes megállapodása fennállásának időtartama alatt írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.”

XII. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

47. §       (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”

(2) Az Flt. 46/B. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) előírt bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten – a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.

(4) Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.”

(3) Az Flt. 46/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésekor elektronikus úton vagy mágneses adathordozón adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont, megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget.”