A munkavállalóknak és a munkáltatóknak alapvető fontosságú törvény módosítási javaslatát, lehetőleg teljes egyetértésükkel kívánják az Országgyűlés elé terjeszteni - hangsúlyozták kormányzati részről a legutóbbi OÉT egyeztetésen.

A kölcsönös kompromisszum keresés szeptember végéig lehetséges, mert egy későbbi országgyűlési beterjesztés esetén már nem reális a törvényjavaslat időbeni tárgyalása, elfogadása.

A legnagyobb vita eddig a munkavállalói és a munkáltatói oldal között a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosítási javaslatai körül volt.

A szakszervezetek hangsúlyozták: a munkaerő-kölcsönzés eredeti célja, hogy a cégek alkalmazkodni tudjanak a pillanatnyi piaci kereslethez, s néhány hónapra többlet-munkaerőhöz jussanak. Jelenleg ugyanakkor Magyarországon akár évekig is dolgoznak egy helyen a kikölcsönzött munkavállalók, az állandó dolgozóknál jóval alacsonyabb keresetért.

A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy a kikölcsönzött dolgozók foglalkoztatási időtartamát egy helyen legfeljebb fél évben korlátozzák, s megköveteljék számukra is a munkavégzéssel arányos javadalmazást.

A munkáltatók szerint viszont egy piaci konjunktúra tovább tarthat fél évnél, ezért a szakszervezetek által javasolt korlátozás éppen annak a munkavállalónak kedvezőtlen, akit emiatt nem lehet majd továbbfoglalkoztatni, kölcsönzött dolgozóként. A kölcsönzöttek munkatapasztalata ugyanakkor általában nem éri el az állandó dolgozók gyakorlatát, így keresetük sem lehet mindig azzal egyenlő.

A munkáltatók nem tartják teljesíthetőnek azt a változtatást sem, hogy a kölcsönbe vevő cégek ellenőrizzék a kölcsönbe adó és a kikölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződés megkötését, a munkaügyi nyilvántartásba történő bejelentést, a járulékfizetést. Ez a kikölcsönzés időpontjában még lehetséges, de folyamatosan ellenőrizni mindezt nem a kölcsönbevevő cég, hanem a munkaügyi intézményrendszer dolga - vélték.

Éles vita bontakozott ki a munkaidő-alappal kapcsolatban is a korábbi egyeztetésen. A szakszervezetek határozottan visszautasították, hogy a kormány a 20 perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolása, illetve a 38 órás munkahét ügyét az ágazati párbeszéd bizottságok hatáskörébe kívánja utalni. Ezt a munkaidő csökkentést országosan egységesen, s nem csak azokban az ágazatokban kell elérni ahol erre hajlandóság mutatkozik - fogalmazták meg a szakszervezetek. A december 24-ét, mint munkaszüneti napot a kormányzat elfogadná azzal, hogy a kereskedelemben délután 2 óráig ez nem alkalmazható. A szakszervezeti oldal viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez a munkaszüneti nap a kereskedelemre is vonatkozzon.

A munkáltatók ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a munkaidő-alap csökkentés valamennyi formája elfogadhatatlan számukra.