Engedély nélkül vállalhatnak munkát egymás országaiban a cseh, az észt, a lett, a litván, a lengyel, a szlovén, a szlovák és a magyar állampolgárok, illetve azok hozzátartozói akkor is, ha egyébként nem uniós állampolgárok. A foglalkoztató azonban legkésőbb a foglalkoztatást megkezdésének napján, illetve a megszűnést követő napon köteles az illetékes munkaügyi központnak a vonatkozó kormányrendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványán bejelentést tenni. A határozott időtartamú foglalkoztatás megszűnését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha a foglalkoztatás a meghatározott időpont előtt szűnik meg. A foglalkoztatás megkezdése esetén a bejelentéshez mellékelni kell a munkavállaló állampolgárságát, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okmány másolatát, idegen nyelvű okmány esetében annak hiteles magyar fordítását.

A munkaügyi központ a bejelentés teljesítését igazolja, és a bejelentésről nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles az igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. Fontos szabály, hogy fentiek szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem előfeltétele foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg e tevékenység megkezdésének.

Munkavállalási engedély szükséges a magyarok alábbi országokban történő munkavállalásához:

• Ausztria,
• Belgium,
• Finnország,
• Franciaország,
• Görögország,
• Hollandia,
• Izland,
• Liechtenstein,
• Luxemburg,
• Németország,
• Olaszország,
• Portugália,
• Spanyolország.

Könnyített feltételek mellett kérhetnek engedély (a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül) a magyar állampolgárok a dániai és a norvégiai munkavállalásához.

A régi uniós tagállamok viszonylatában főszabályként továbbbra is fennmarad az engedélykötelezetettség.  Az unió régebbi tagállamának állampolgárai, valamint ezek hozzátartozói (illetve azoknak az államoknak az állampolgárai, akik nemzetközi szerződés alapján az EU tagállamokkal azonos elbírálás alá esnek) a jövőben is csak munkavállalási engedéllyel foglalkoztathatók Magyarországon, feltéve, hogy a saját államuk a magyarok külföldi munkavállalását ugyancsak engedélyhez kötik. A munkavállalási engedélyt bizonyos tagállamok esetében az általános szabályok szerint, más országok esetében pedig könnyített feltételek mellett (a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül) adják ki.

Ha a magyar munkavállaló megállapodik a külföldi munkáltatóval, a munkaszerződés megkötése mellett be kell szereznie a szükséges engedélyeket: a munkavállalási engedélyt, a beutazásra jogosító vízumot, esetleg a tartózkodási engedélyt. A munkaszerződést a befogadó ország nyelvén és jogszabályai alapján kötik, a munkabért az adott ország pénznemében fizetik. A munkavállalóra a fogadó ország társadalombiztosítási rendelkezései vonatkoznak.Vannak olyan országok, ahol a leendő munkáltató feladata a munkavállalási engedély kérelmezése, a beutazásra jogosító vízumot azonban mindig a munkavállalónak kell megkérnie a fogadó ország külképviseletén (konzulátusán).

Amennyiben két ország között államközi megállapodás van érvényben a szakemberek (gyakornokok) foglalkoztatására, a befogadó ország a munkaerő-piaci helyzet aktuális helyzetétől függetlenül megadja a munkavállalási engedélyt (természetesen, ha a kérelem és a kérelmező megfelel az egyezményben foglalt feltételeknek). Magyar részről az államközi egyezmények végrehajtó hatósága az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ (OMMK). Minden egyezmény csereegyezmény, ami azt jelenti, hogy a bennük foglalt feltételek nemcsak a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárokra, hanem az egyezményben részes államok polgárainak magyarországi munkavállalására is vonatkoznak. Ilyen államközi egyezményünk van a régebbi uniós országok közül Németországgal, és Ausztriával.

Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján van lehetőség, mindkettőt 1998-ban kötöttük. Az egyik egyezmény a "munkavállalók cseréjéről a szakmai és nyelvi ismeretek bővítése érdekében", amelynek keretében 18-35 éves, szakképesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű magyar fiatalok vállalhatnak gyakornokként egy évig (hat hónappal meghosszabbítható) munkát Ausztriában. A kérelmet a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Kap csolatok Osztályán kell benyújtani, s a hivatal továbbítja az osztrák hatóságok felé. Nem árt tudni, hogy csak azoknak a remémybeli munkavállaóknak érdemes próbálkozni, akik rendelkeznek érvényes munkaszerződéssel vagy foglalkoztatási ígérvénnyel az osztrák munkáltatótól.

A másik egyezmény a "határmenti térségekben történő foglalkoztatásról" szóló megállapodás. Az egyezmény csak három magyar megye: Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron naponta Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leithai járásába ingázó munkavállalóira vonatkozik. 2000-ben 900 magyar munkavállaló ingázhatott, 2001-ben 1200-ra, 2002-ben pedig 1400-ra emelkedett a kvóta. Ahhoz, hogy ilyen munkavállalási engedélyt kaphasson az ingázó, legalább egy éve a három megye valamelyikében kell laknia. Az egyezmény végrehajtásának koordinálásával a Vas Megyei Munkaügyi Központot bízták meg, de a kérelmek mindhárom illetékes megyei munkaügyi központba benyújthatók. Egy-egy munkavállalási engedély hat hónapig érvényes, de ugyanennyi idővel többször is meghosszabbítható. Vannak olyan szakmák, amelyekre az osztrákok nem fogadnak magyar munkavállalókat (például kőművesek és építőipari segédmunkások, textil- és fémmegmunkáló ipari szakmunkások), várják viszont az ingázókat a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban.

Nincs szükségük engedélyre az egyébként engedélyköteles államok állampolgárainak a további foglalkoztatáshoz, ha

• az érintett személyt akár engedély alapján vagy engedélymentesen,
• de legalább 12 hónap időtartamú jogviszonyban,
• jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a csatlakozás időpontjában, vagy azt követően.

Az ún. 12 hónapos szabály azokra vonatkozik, akik a csatlakozás időpontjában legalább egy évre szóló munkavállalási engedéllyel rendelkeznek. Figyelem, ha a fennálló foglalkoztatási viszonyt a munkavállaló egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszünteti, az újabb foglalkoztatásához már az előzőek szerinti általános, vagy könnyített feltételek melletti engedély kiadása szükséges.

Nincs szükség engedélyre a fenti, egyébként engedélyköteles állam továbbfoglalkoztatott állampolgárának 

• házastársa, valamint
• az általuk eltartott vagy 21 évnél fiatalabb egyenesági lemenő rokonaik

magyarországi foglalkoztatásához akkor, ha a csatlakozás időpontjában az ún. 12 hónapos szabály alá eső személlyel együtt, jogszerűen élnek Magyarországon, vagy ha a csatlakozás időpontját követően, a továbbfoglalkoztatott személlyel együtt, legalább 18 hónapja jogszerűen élnek Magyarországon. A 18 hónap magyarországi tartózkodás 2006. május 1-jétől ebben az esetben sem lesz feltétel.

A foglalkoztatottak, valamint hozzártartozóik - uniós csatlakozással összefüggő, a 12 hónapos szabályhoz kapcsolódó - engedélymentessége kérelemre igazolható. A kérelemhez mellékelni kell

• a mentességet megalapozó foglalkoztatásra vonatkozó egyéni munkavállalási engedélyt, vagy annak engedélymentessége igazolását, 
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsító dokumentumot,
• hozzátartozónak a hozzátartozói jogállás igazolását, valamint a jogszerű tartózkodás tényét igazoló hatósági okiratot is.

Az igazolás iránti kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ bírálja el.A foglalkoztatott a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését köteles bejelenteni az igazolást kiállító szervnek.

A fenti szabályok alkalmazandó a magyar állampolgárok - átmenetileg engedélyköteles - külföldi foglalkoztatása esetént is.

Intézményes munkavállalásról beszélünk, ha a munkavállaló nem egyénileg, hanem magyar munkáltatóján keresztül vállal munkát külföldön. Ilyenkor továbbra is a magyar munkáltatóval áll munkaviszonyban állni, aki/amely pedig a külföldi céggel van szerződéses kapcsolatban. A munkavállalási engedélyeket és a beutazásra jogosító vízumot ilyenkor is be kell szerezni, ez azonban a magyar munkáltató feladata. A magyarországi vállalkozások számára még mindig a német és az osztrák piac a legvonzóbb nemcsak az áruexport, hanem a vállalkozási export terén is. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a külföldi cég vállalkozási szerződést köt, s az abban vállalt eredményt (például egy beruházás megvalósítását) a magyar partner a saját munkavállalóival hozza létre. Intézményes (munkáltatón keresztül történő) munkavállalásról lévén szó, a szükséges engedélyeket a magyar munkáltató szerzi be.

Nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó, magyar munkáltató és külföldi székhelyű cég közötti vállalkozási szerződés alapján, magyar állampolgárságú munkavállalókkal külföldön történő ideiglenes munkavégzéshez a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélye szükséges. A kontingentált vállalkozási exportengedélyeket a kontingens igénybevételére a nemzetközi megállapodásban meghatározott időszakra (kontingensév) szóló érvényességgel kell kiadni.

Magyarországnak jelenleg kizárólag Németországgal van kormányközi megállapodása az úgynevezett kontingentált vállalkozási exportról. Az egyéni munkavállalásról szóló államközi megállapodásokkal ellentétben, a 14/1989. (II. 17.) MT rendelettel kihirdetett megállapodás (a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről) figyelembe veszi a német munkaerő-piaci helyzet alakulását, és ettől függően minden évben kontingenskeretet határoz meg, s az így megállapított létszámot nem haladhatja meg a magyar munkavállalók száma. A német munkaerő-piaci helyzet javulása esetén a megelőző 12 hónap munkanélküliségi rátája csökkenésének minden egyes százalékpontja után 5 százalékkal emelkedik a vállalkozási szerződések teljesítéséhez kiadható engedélyek száma, a munkaerő-piaci helyzet romlása pedig a keret ennek megfelelő csökkenését vonja maga után. A kiigazítást a folyó év és a megelőző év munkanélküliségi rátájának összehasonlításával végzik, ennek alapján a német szövetségi munka- és szociálisügyi miniszter minden év augusztus 31-ig közli a felső létszámkorlátot a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, az esetleges változást pedig minden év október 1-jétől kell figyelembe venni.

Az a vállalkozás, amely megkapta az elvi engedélyt, ennek birtokában és a német partnercéggel kötött vállalkozási szerződést mellékelve kérheti meg az ebben meghatározott létszámra a német hatóságoktól a keretengedélyt, amely "szentesíti" a vállalkozási szerződést. A keretengedély illetékköteles. Az engedély a magyar munkáltató és a német cég közötti vállalkozási szerződés megvalósításához szükséges szakmai tevékenységre szól. Az érvényességi ideje alatt a dolgozó más vállalkozói szerződés kivitelezésére is áthelyezhető, de csak akkor, ha a magyar munkáltató nem változik. A vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkák várható időtartamára adják ki az engedélyt, a leghosszabb időtartama főszabály szerint két év. Amennyiben a munkát két éven belül befejezik, új kivitelezéshez adható új engedély. Kivételes esetben - ha előre tudni lehet, hogy a munka elvégzése két évnél hosszabb időt vesz igénybe -, három évre, a vezető beosztású munkavállalók pedig négy évre is kaphatnak munkavállalási engedélyt.

Amennyiben a német munkaügyi hatóság minden munkavállalóra megadja az elvi munkavállalási engedélyt, a magyar munkáltató ennek birtokában nyújthatja be a dolgozók listájával együtt a magyarországi Német Nagykövetségen a vízumkérelmeket, amelyhez nemcsak a magyar keretengedélyt és a vállalkozási szerződést kell mellékelni, hanem a munkavállalók névsorát és a munkaszerződést is. Ha minden feltétel teljesül, a követség kiállítja a három hónapra érvényes beutazóvízumokat. Ahhoz, hogy a kiutazó munkavállalók Németországban kézhez vehessék munkavállalási engedélyüket, a magyar munkáltatónak el kell juttatnia a vízumokat (illetve azok másolatát) a német munkaügyi hatóságnak, s intézkednie kell a munkavállalási engedélyhez szükséges formanyomtatványok benyújtásáról. A munkavállalási engedélyt már Németországban kapják meg a munkavállalók.

Amikor lejár a beutazási vízum, a helyi idegenrendészeti hivatalnál kell kérelmezni a hosszabbítást.

A Németországgal kötött úgynevezett "vendégmunkavállalói megállapodás" szerint azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok dolgozhatnak vendégmunkásként az országban, akik elmúltak 18 évesek, de még nincsenek 40 évesek, az egyezmény szerint "lezárt szakmai képzéssel rendelkeznek" (azaz legalább kétéves szakmai gyakorlatot szereztek), és alapfokon beszélnek németül. A munkavállalási engedély egy évig érvényes, amit legfeljebb hat hónappal meg lehet hosszabbítani. A megállapodás 1000 főben maximálja az évente foglalkoztatható vendégmunkások számát.

Vendégmunkásnak a megyei munkaügyi központnál kell jelentkezni, a jelöltnek számot kell adnia nyelvtudásáról. Amennyiben tudásszintje megfelelő, a munkaügyi központ a rendelkezésére bocsátja a pályázati adatlapokat. A pályázathoz német nyelvű szakmai önéletrajzot, a szakképesítést igazoló bizonyítvány másolatát, a nyelvtudásról szóló igazolást, valamint erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. Aki már megkötötte a munkaszerződést a német munkáltatóval, vagy pedig írásos igazolással rendelkezik a munkáltató foglalkoztatási szándékáról, köteles az erről szóló okiratokat is mellékelni. Az elkészült anyagot a munkaügyi központok továbbítják az OMMK-nak, s ha a pályázat megfelel a feltételeknek, az OMMK küldi meg a német hatóságoknak. Amennyiben a pályázó már munkaszerződést kötött a német munkáltatóval, s az megfelel a német jogszabályoknak, a német hatóságok két-három hónap alatt megadják a munkavállalási engedélyt. Amennyiben viszont a pályázónak nincs konkrét ajánlata valamely német munkáltatótól, a német munkaügyi hatóság fog részére munkát közvetíteni. Ez azonban jóval időigényesebb, akár egy évbe is beletelhet, amíg a pályázó értesítést kap a munkahelyről, ezután viszont automatikusan postázzák neki a munkaszerződést és az elvi munkavállalási engedélyt. Mindezek birtokában a pályázónak személyesen kell elmennie a magyarországi külképviseletre, ahol kérelmére pár napon belül kiállítják a három hónapig érvényes, németországi beutazásra jogosító vízumot. A munka megkezdése előtt - már Németországban - a munkavégzés helye szerint illetékes német munkaügyi hivatal állítja ki a munkavállalási engedélyt. Ehhez mellékelni kell az összes iratot (útlevél, vízum, munkaszerződés, elvi munkavállalási engedély). A beutazási vízum három hónapig érvényes, ezért a lejárta előtt hat héttel tartózkodási engedélyért kell folyamodni.

Idénymunka esetén a német hatóságoknak a munkavállalási engedély kiállítása előtt vizsgálniuk kell a munkaerő-piaci helyzetet is, ezért csak akkor adnak engedélyt a magyar munkavállalónak, ha német munkaerőt nem tudnak igénybe venni az adott munkára. Megszorítás az is, hogy csak meghatározott ágazatokban lehet jelentkezni (például mezőgazdaság, borászat, fakitermelés), s a munkavállalás időtartama évente nem haladhatja meg a három hónapot. Amennyiben a munkavállaló jelentkezik a megyei munkaügyi központban, az engedélyezési eljárás a vendégmunkánál írtakhoz hasonlóan zajlik, annyi különbséggel, hogy a német munkaügyi hatóság előre megküldi az idénymunkára vonatkozó igényét az OMMK-nak, s amennyiben van a munkára megfelelő jelentkező, az OMMK közvetíti ki Németországba. Ennél a megállapodásnál kvóta nincs, annyi magyar állampolgár mehet dolgozni, amennyit a német hatóságok igényelnek. Amennyiben a leendő német munkáltató már elviekben megállapodott leendő magyar munkavállalójával, a munkavállalási engedélyt Németországban kérelmezi, s ha a hivatal egy hónapon belül nem talál kiközvetíthető német munkavállalót, a német hatóság megküldi az engedélyt és a szerződést az OMMK-nak, s a munkaügyi központ értesíti a munkalehetőségről a munkavállalót.