|
A munkaügyi bizottság IGEN-t mondott az adómódosításokra
MTI 2005.09.30. 09:53
A bizottság mindhárom javaslat esetében 12 kormánypárti támogató és 10 ellenzéki elutasító javaslattal határozott az általános vitára való alkalmasságról.
Általános vitára alkalmasnak találta a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága az adókra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) vonatkozó törvényjavaslatot, illetve a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
A bizottság mindhárom javaslat esetében 12 kormánypárti támogató és 10 ellenzéki elutasító javaslattal határozott az általános vitára való alkalmasságról. Az adótörvények változásával kapcsolatban Béki Gabriella (SZDSZ) arról érdeklődött, hogy a tehetősebb emberek, ha kölcsönös, önkéntes nyugdíjpénztárnál kihasználják a 100 ezer forintos kedvezményt, újabb 100 ezer forintot is igénybe vehetnek-e a nyugdíj előtakarékosságnál.
Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a kedvezmény mindkét esetben igénybe vehető.
Balsay István (Fidesz) azt kérdezte, hogy a lízingelt ingatlanok áfa-visszaigénylését miért éppen június 24-i fordulónappal jelöli meg a törvényjavaslat. Gyanús számára, hogy ez valakinek a külön érdeke lehet. A pénzügyminisztériumi válasz szerint a dátum kijelölése technikai okokból történt.
Az ellenzéki képviselők közül többen kifogásolták, hogy az ekho bizonyos foglalkozási köröket kedvezményez. Gyimesi József (független) szerint gyanús, hogy a kormány politikai viszontszolgáltatást vár el ezektől a szakterületektől. Ugyanakkor viszont magára haragítja azokat a szakmákat, amelyeket kizárt ebből a lehetőségből - vélte a képviselő.
Balsay István azt kérte az előterjesztőtől: becsülje meg, hogy a különféle szakterületeken, amelyeken színlelt megbízási, vállalkozói szerződéseket alkalmaznak, mennyien dolgoznak.
Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke is hangsúlyozta: eredetileg arról volt szó, hogy a törvényjavaslat a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak teljes körére vonatkozik majd.
Balsai István (Fidesz), a bizottság elnöke megjegyezte: annyi vállalkozás van Magyarországon, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ezek egy része nyilván színlelt szerződés alapján tevékenykedik.
Szatmári László nem kívánt becslésekbe bocsátkozni arról, hogy milyen létszámú a színlelt szerződésekkel foglalkoztatott teljes kör, annyit viszont elmondott: az ekhót számításaik szerint körülbelül 17-20 ezren választhatják majd.
Mint mondta az ekho lehetőséget ad arra, hogy azok, akiknél egyértelmű a színlelt szerződés, az egyébként kedvezőbb eva helyett ezt a legális formát válasszák. Azoknak viszont, akik jogszerűen evásak, nyilván nem lesz érdemes az ekhót választani. A hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiával kapcsolatban az ellenzéki képviselők a megvalósítás módját hiányolták. Mint Balsay István mondta: szép célkitűzés, hogy hét százalékkal javuljon a foglalkoztatottság Magyarországon, az viszont nem derül ki az előterjesztésből, hogy ezt pontosan miként lehet elérni. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg Sárközy Tamástól, a közigazgatási reform kormánybiztosától.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 40 ezres összkormányzati létszám 20-25 százalékkal csökkenthető anélkül, hogy ez az érdemi munka rovására menne. Rámutatott: nem a minisztériumokban dolgozó körülbelül nyolcezres létszámmal van a gond, hanem azokkal, akik az 50 kormányhivatalnál, a különféle közhasznú társaságoknál dolgoznak. A létszámcsökkentés nem azt jelentené, hogy csökkentetni kellene az érdemi köztisztviselők számát, sőt még növelni is kéne létszámukat.
Sárközy Tamás elmondta: elfogadhatatlan számára, hogy a különféle kormányzati munkákkal a jelenlegi gyakorlat szerinti arányban bízzanak meg például ügyvédi irodákat. Az így kihelyezett munkák révén foglalkoztatottakat gyakorlatilag az államapparátushoz lehet számítani.
Az általa kidolgozott javaslat szerint például a közigazgatási államtitkároknak részletesen és írásban kellene majd indokolni, hogy saját apparátusuk miért nem tudja elvégezni azt a munkát, amelynek kihelyezését kezdeményezik. Sárközy Tamás megjegyezte: Magyarországon azért nem alakult ki olyan nagy munkanélküliség, mint például Lengyelországban, mert a közszférában helyezkedett el az elbocsátottak nagy része. A közszférában korábban nem vették annyira figyelembe a költségeket, mint jelenleg, ezért volt ez lehetséges. Mindez viszont nem tartható, a politikai erőknek meg kellene egyezniük abban, hogy miként lehetne egy kisebb, hatékonyabban dolgozó közigazgatást kialakítani.
Filló Pál (MSZP), a bizottság alelnöke szerint a változásokhoz arra is szükség lenne, hogy a közvélemény másként értékelje az állam szerepét. Jelenleg sokan úgy szeretnének olcsóbb államot, hogy közben mindent az állammal kívánnak elvégeztetni. Ez viszont nem lehetséges - jegyezte meg a bizottság alelnöke.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
