A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításához fűzött miniszteri indokolás szerint folytatódik az adókedvezmények rendszerének az átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény (befizetések után járó adóvisszatérítés) a pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át. A magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozatban, hatósági adómegállapítás esetén külön nyilatkozatban rendelkezhet a pénztári befizetések után őt megillető összeg átutalásáról. A kiutalás összege megegyezik a jelenlegi adókedvezmény összegével, de nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét.

Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része. A magánszemélyeknek ugyanis a jövőben lehetőségük nyílik arra, hogy a hosszú távú befektetéseiket nyugdíj-előtakarékossági számlán helyezzék el. Az előtakarékossági számláról a nyugdíjba vonulást követően teljesített kifizetések nyugdíjnak minősülnek, így nem esnek adózás alá. A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatban is érvényesíthető a befizetett összegek utáni jóváírás lehetősége. A számlára a befizetett összeg 30 százaléka, de több számla esetén is legfeljebb 100 ezer forint átutalására van lehetőség. Annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1-e előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt az átutalható összeg felső határa 130 ezer forintra emelkedik.

A családi adókedvezmény az egy- vagy kétgyermekes családok esetében beépül a családi pótlékba. A három vagy több gyermeket nevelő családok esetében a jelenleg 10 000 forintos havi összegről 4000 forintra csökken az érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke, amely maradéktalanul továbbra is csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme a törvényben meghatározott jövedelemhatárt (2006-ban a 6 millió forintot) nem haladja meg. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal nő, a 8 milliós felső határt azonban ekkor sem haladhatja meg. Ha a magánszemély a rá irányadó korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkezik, a kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár. A magánszemély ebben az esetben a családi adókedvezménynek azt a részét veheti figyelembe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

Az adókedvezmények többsége (felsőoktatási tandíj kedvezménye, felnőttoktatási kedvezmény, szellemi tevékenység kedvezménye, őstermelői kedvezmény, közcélú adomány kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezménye) ugyancsak legfeljebb 6 millió forintos jövedelemhatárig érvényesíthető összesen 100 ezer forint összegben. Ha a jövedelem a 6 millió forintot meghaladja ugyan, de a 6,5 milliót nem éri el, annyi kedvezmény érvényesíthető, amely nem több, mint a 100 ezer forintnak a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó része. A jövőben sem tartozik az összevont adókedvezmények körébe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megillető személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékű kedvezményre sem.

A reprezentáció éves kerete a tervek szerint 10 millió forintról 25 millió forintra emelkedik, úgy, hogy továbbra is korlátként jelentkezik az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka.

Új rendelkezések szabályozzák a béren kívüli adómentes juttatások értékét. A munkáltató legfeljebb a munkavállaló bére 15 százalékának erejéig adhat adó- és járulékmentes juttatásokat. A keret a házastárs és a kiskorú gyermekek jogán a bér további 10-10 százalékával, legfeljebb azonban fejenként évi 72 ezer forinttal nőhet, de nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A keret átlépése esetén a juttatás 44 százalékos adómértékkel adókötelessé válik.

Az adómentes keretbe tartozó juttatások a következők:

• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba adómentesen fizetett munkáltatói hozzájárulás;
• a munkáltató által adómentesen fizethető az iskolai rendszerű, a szakképzést nyújtó, az idegen nyelvű képzés költsége;
• az adómentesen juttatott üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdültetés;
• az adómentes iskolakezdési támogatás értéke;
• a csekély értékű ajándék értéke;
• a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a köztisztviselőt, valamint a törvény előírása alapján a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, továbbá az ügyészségi alkalmazottat megillető adómentes ruházati költségtérítés;
• az adómentesen juttatott számítógép- és internethasználat, valamint az adómentes számítógép juttatás;
• a helyi utazási bérlet juttatása révén kapott adómentes bevétel;
• a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke szerinti bevétel.

Fontos kiemelni azonban, hogy az étkezési juttatás (utalvány), a lakáscélú munkáltatói támogatás, valamint a vidékről történő munkába járáshoz adott térítés továbbra is a a fenti kereten kívül, azon felül adható.

Január elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató ne csak pénzben, hanem az egy tételben megvásárolt jegyek, bérletek kiosztásával téríthesse meg a dolgozók munkába járásának költségeit.