A mostani 1,5 millió forint helyett 2006-ban már 1,55 milliós jövedelemig lehet majd az alsó, 18 százalékos kulcs alapján adózni, míg az e fölötti jövedelemrészt az eddigi 38 helyett 36 százalékos szja terheli majd. Ennek nyomán a Világgazdaság számításai szerint az átlagos adókulcs 1,5-2 százalékponttal mérséklődik, vagyis szinte elhanyagolható mértékben rendezi át az adóterhelést az egyes jövedelmi csoportok között. A szegényebbeket a tervek szerint 63 ezer forintos minimálbért adómentessé tevő kiegészítő adójóváírás megemelése, a jómódúbbakat a felső adókulcs két százalékpontos mérséklése segíti. Annyi megállapítható, hogy a változások nyertesei az átlagkeresetűek lesznek, hiszen lapunk kalkulációja szerint havi bruttó 140-150 ezer forintos fizetésnél a legnagyobb, az ideihez képest 2,4 százalékpontnyi az adóterhelés mérséklődése. A havonta 90 ezer forintot kereső ennek a tehercsökkenésnek a felére számíthat, míg a 300 ezres keresetű magánszemélynél az elvonás 1,4-1,5 százalékponttal lesz kisebb.

A tervezett változások után megmaradnak a személyi jövedelemadózás sajátosságai, a skála alján megfigyelhető erőteljes progresszivitás és az adórendszer összetettsége. Előbbit ábránkon az jelzi, hogy míg a minimálbér adómentes, addig nem sokkal az átlagos jövedelem felett (bruttó 180 ezer forint) már húszszázalékos a terhelés. Mivel az idei esztendőtől csökkent az adókedvezmények igénybevételének lehetősége, a korábbi évekhez képest erősebb a progresszivitás a felsőbb jövedelemkategóriában, a harmincszázalékos átlagos adókulcsot valamivel félmillió forint feletti bruttó keresettel lehet elérni. Jövőre a kedvezmények területén alig módosul valami, így érdemben azok sem változtatják a teljes szja-terhelést.

Az egyik újdonság a mostani rendszerhez képest, hogy a Sulinet-kedvezmény köréből kiveszik a számítástechnikai eszközt, így jövőre csak a számítógép árának felével, de legfeljebb évi 60 ezer forinttal lehet csökkenteni a fizetendő adót. A kormány elállt eredeti szándékától, így a tervekben szereplő 20 százalékkal szemben a jelenlegi szabályt fenntartva az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg 30 százaléka számítana kedvezménynek. Az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összeg 30 százaléka ugyancsak kedvezmény lehet, az előbbivel említett kedvezménnyel egyetemben azonban ezt nem adókedvezmény formájában lehet igénybe venni, hanem az illető megtakarítását növeli a számlán. Lényeges változás, hogy 2007-től 10 százalékos adó terheli a kamatot és a tőzsdei árfolyamnyereséget, az elkülönülten adózó jövedelmek után a mostani 25 helyett 2010-től 18 százalékos adót kell leróni. Ötvenezer forint alatti kamat- és árfolyamnyereség után nem kell fizetni adót.