Ad s TB Hrek : A munkagyi bizottsg IGEN-t mondott az admdostsokra |
A munkagyi bizottsg IGEN-t mondott az admdostsokra
MTI 2005.09.30. 09:53
A bizottsg mindhrom javaslat esetben 12 kormnyprti tmogat s 10 ellenzki elutast javaslattal hatrozott az ltalnos vitra val alkalmassgrl.
ltalnos vitra alkalmasnak tallta a parlament foglalkoztatsi s munkagyi bizottsga az adkra s az egyszerstett kzteherviselsi hozzjrulsra (ekho) vonatkoz trvnyjavaslatot, illetve a hossz tv gazdasgpolitikai stratgirl szl orszggylsi hatrozati javaslatot.
A bizottsg mindhrom javaslat esetben 12 kormnyprti tmogat s 10 ellenzki elutast javaslattal hatrozott az ltalnos vitra val alkalmassgrl. Az adtrvnyek vltozsval kapcsolatban Bki Gabriella (SZDSZ) arrl rdekldtt, hogy a tehetsebb emberek, ha klcsns, nkntes nyugdjpnztrnl kihasznljk a 100 ezer forintos kedvezmnyt, jabb 100 ezer forintot is ignybe vehetnek-e a nyugdj eltakarkossgnl.
Szatmri Lszl, a Pnzgyminisztrium fosztlyvezet-helyettese elmondta: a kedvezmny mindkt esetben ignybe vehet.
Balsay Istvn (Fidesz) azt krdezte, hogy a lzingelt ingatlanok fa-visszaignylst mirt ppen jnius 24-i fordulnappal jelli meg a trvnyjavaslat. Gyans szmra, hogy ez valakinek a kln rdeke lehet. A pnzgyminisztriumi vlasz szerint a dtum kijellse technikai okokbl trtnt.
Az ellenzki kpviselk kzl tbben kifogsoltk, hogy az ekho bizonyos foglalkozsi krket kedvezmnyez. Gyimesi Jzsef (fggetlen) szerint gyans, hogy a kormny politikai viszontszolgltatst vr el ezektl a szakterletektl. Ugyanakkor viszont magra haragtja azokat a szakmkat, amelyeket kizrt ebbl a lehetsgbl - vlte a kpvisel.
Balsay Istvn azt krte az elterjeszttl: becslje meg, hogy a klnfle szakterleteken, amelyeken sznlelt megbzsi, vllalkozi szerzdseket alkalmaznak, mennyien dolgoznak.
Bernth Ildik (Fidesz), a bizottsg alelnke is hangslyozta: eredetileg arrl volt sz, hogy a trvnyjavaslat a sznlelt szerzdssel foglalkoztatottak teljes krre vonatkozik majd.
Balsai Istvn (Fidesz), a bizottsg elnke megjegyezte: annyi vllalkozs van Magyarorszgon, mint az Amerikai Egyeslt llamokban, ezek egy rsze nyilvn sznlelt szerzds alapjn tevkenykedik.
Szatmri Lszl nem kvnt becslsekbe bocstkozni arrl, hogy milyen ltszm a sznlelt szerzdsekkel foglalkoztatott teljes kr, annyit viszont elmondott: az ekht szmtsaik szerint krlbell 17-20 ezren vlaszthatjk majd.
Mint mondta az ekho lehetsget ad arra, hogy azok, akiknl egyrtelm a sznlelt szerzds, az egybknt kedvezbb eva helyett ezt a leglis formt vlasszk. Azoknak viszont, akik jogszeren evsak, nyilvn nem lesz rdemes az ekht vlasztani. A hossz tv gazdasgpolitikai stratgival kapcsolatban az ellenzki kpviselk a megvalsts mdjt hinyoltk. Mint Balsay Istvn mondta: szp clkitzs, hogy ht szzalkkal javuljon a foglalkoztatottsg Magyarorszgon, az viszont nem derl ki az elterjesztsbl, hogy ezt pontosan miknt lehet elrni. A bizottsg tjkoztatt hallgatott meg Srkzy Tamstl, a kzigazgatsi reform kormnybiztostl.
A kormnybiztos elmondta, hogy a 40 ezres sszkormnyzati ltszm 20-25 szzalkkal cskkenthet anlkl, hogy ez az rdemi munka rovsra menne. Rmutatott: nem a minisztriumokban dolgoz krlbell nyolcezres ltszmmal van a gond, hanem azokkal, akik az 50 kormnyhivatalnl, a klnfle kzhaszn trsasgoknl dolgoznak. A ltszmcskkents nem azt jelenten, hogy cskkentetni kellene az rdemi kztisztviselk szmt, st mg nvelni is kne ltszmukat.
Srkzy Tams elmondta: elfogadhatatlan szmra, hogy a klnfle kormnyzati munkkkal a jelenlegi gyakorlat szerinti arnyban bzzanak meg pldul gyvdi irodkat. Az gy kihelyezett munkk rvn foglalkoztatottakat gyakorlatilag az llamappartushoz lehet szmtani.
Az ltala kidolgozott javaslat szerint pldul a kzigazgatsi llamtitkroknak rszletesen s rsban kellene majd indokolni, hogy sajt appartusuk mirt nem tudja elvgezni azt a munkt, amelynek kihelyezst kezdemnyezik. Srkzy Tams megjegyezte: Magyarorszgon azrt nem alakult ki olyan nagy munkanlklisg, mint pldul Lengyelorszgban, mert a kzszfrban helyezkedett el az elbocstottak nagy rsze. A kzszfrban korbban nem vettk annyira figyelembe a kltsgeket, mint jelenleg, ezrt volt ez lehetsges. Mindez viszont nem tarthat, a politikai erknek meg kellene egyeznik abban, hogy miknt lehetne egy kisebb, hatkonyabban dolgoz kzigazgatst kialaktani.
Fill Pl (MSZP), a bizottsg alelnke szerint a vltozsokhoz arra is szksg lenne, hogy a kzvlemny msknt rtkelje az llam szerept. Jelenleg sokan gy szeretnnek olcsbb llamot, hogy kzben mindent az llammal kvnnak elvgeztetni. Ez viszont nem lehetsges - jegyezte meg a bizottsg alelnke.
|