T�rsas�gi ad�. Marad, hogy az ad�alap 5 milli� forintot meg nem halad� r�sz�re 10 sz�zal�k t�rsas�gi ad�t kell fizetni, mint ahogy az is, hogy a helyi ipar�z�si ad� 100 sz�zal�ka lesz levonhat� az ad�alapb�l. Van n�h�ny �j kedvez� v�ltoz�s, ilyen a kort�rs k�pz�m�v�szeti alkot�sok v�s�rl�s�t �szt�nz� v�ltoz�s, hogy a v�llalkoz�s a beszerz�si �rt�ket 5 �v alatt levonhatja az ad�alapb�l. A szakk�pz�sben tanul�szerz�d�ssel r�szt vev� ad�z� a minim�lb�r 20 sz�zal�ka helyett 24 sz�zal�kkal cs�kkentheti tanul�nk�nt, havonta az ad�alapj�t. Kedvez�, hogy a t�rgyi eszk�z�k egy�sszeg� elsz�molhat�s�g�val �rintett eszk�z�k �rt�khat�ra sz�zezer forintra n�.

�ltal�nos forgalmi ad�. A norm�l �fakulcs 20 sz�zal�kra cs�kkent�s�t k�l�n t�rv�ny tartalmazza. M�gis lesznek olyan term�kek, amelyek �fakulcsa megv�ltozik: a 15 sz�zal�kos kulcsb�l az 5 sz�zal�kosba ker�lnek a napilapok, illetve az egy�b �js�gok, foly�iratok, ez ut�bbiak csak ha el�fizet�ses rendszerben �rt�kes�tik. Az �llami t�mogat�sok ut�ni �faar�nyos�t�si k�telezetts�g megsz�nik. �jdons�g: a hullad�kkereskedelem ter�let�n bevezetik a ford�tott ad�z�st: a hullad�kot �rt�kes�t� ad�alany sz�ml�j�ban �f�t nem t�ntethet fel, az �f�t az ad�alany vev� �nad�z�s keret�ben �ll�tja be bevall�s�ban fizetend� ad�k�nt.

Regisztr�ci�s ad�. A szem�lyaut�kat �s motorker�kp�rokat terhel� regisztr�ci�s ad�t differenci�ltan olyan m�rt�kben emelik, hogy az ellens�lyozza az �fa 5 sz�zal�kpontos cs�kkent�s�t.

J�ved�ki ad�. Ez is f�leg az �fakulcscs�kken�s miatt m�dosul, f� szab�lyk�nt az �facs�kkent�st a j�ved�ki ad�k emel�s�vel kompenz�lj�k. Kiv�telt a doh�nygy�rtm�nyok �s a sz�l�bor k�pez, ez ut�bbi ad�m�rt�ke 0 sz�zal�k lesz, az el�bbiek� viszont az �facs�kkent�st kompenz�l�s�t meghalad�an emelkedik. A cigaretta fogyaszt�i �ra �gy 6,8 sz�zal�kkal n�vekedhet j�v�re.

Eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�s. �j t�pus� k�zteher bevezet�s�t tervezte a korm�ny bizonyos j�vedelmek ut�n eg�sz ny�ron azoknak, akik nem fizetnek legal�bb 400 ezer forint eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�kot. A m�lt heti korm�ny�l�sen kiker�lt a 4 sz�zal�kos eho �tlete a tervezetb�l, mivel �gy �t�lt�k meg, hogy abb�l kev�s – alig 2-3 milli�rd forint bev�tel sz�rmazik. A 4 sz�zal�kos eho bevezet�se a koal�ci�s p�rtok meg�llapod�s�ban is szerepelt. �rtes�l�seink szerint az MSZP nem tett le az �j k�zteherr�l, m�dos�t� ind�tv�ny form�j�ban k�sz�l beadni a javaslathoz.

J�rul�kok. A v�llalkoz�sokat kedvez�tlen�l �rinti: a j�rul�kalapot k�pez� j�vedelmek k�re janu�rt�l kieg�sz�l az ad�k�teles b�ren k�v�li juttat�ssal. Ez ut�n a kifizet�nek 29 sz�zal�kos tb-j�rul�kot kell fizetni, a mag�nszem�lynek nem kell. J� h�r: 2006 november�t�l megsz�nik a t�teles eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�s, s 2007-t�l 29-r�l 26 sz�zal�kra, 2009-ben pedig 24 sz�zal�kra cs�kken a tb-j�rul�k m�rt�ke.

Luxusad�. A 100 milli� forint feletti ingatlanokra 0,5 sz�zal�kos ad�t vethetnek ki az �nkorm�nyzatok, az ad� alanya az a mag�nszem�ly, aki az �v els� napj�n az ingatlan tulajdonosa. A luxusad�b�l az �p�tm�ny ut�n fizetett helyi ad� levonhat� lesz.

K�rnyezetv�delmi term�kd�j. A term�kd�jat import eset�n a v�mhat�s�g szedi be azon gazd�lkod�kt�l, akik r�sz�re az import�f�t is kivetette.