A j�v� �vi ad�v�ltoztat�sok a m�lt�nyosabb k�ztehervisel�st, a leg�lis foglalkoztat�s b�v�t�s�t, a gazdas�g kifeh�r�t�s�t �s a gazdas�g versenyk�pess�g�nek jav�t�s�t seg�tik el� - hangs�lyozta a p�nz�gyminiszter.

Az egyes ad�nemekn�l t�rt�n� v�ltoztat�sokat ismertetve elmondta: az szja fels� kulcsa j�v�re 38 sz�zal�kr�l 36 sz�zal�kra cs�kken, a 18 sz�zal�kos als� kulcs hat�ra 50 ezer forinttal, 1,550 milli� forintra n�. Ezt az �rt�khat�rt 2010-re 3 milli� forintra k�v�nja felemelni a korm�ny - tette hozz� Veres.

Az ad�t�bla �s az ad�j�v��r�s v�ltoztat�sa nyom�n ebben ez �vben 56 ezer forinttal, j�v�re pedig tov�bbi 42 ezer forinttal cs�kken az ad�z�k �tlagos terhe - r�gz�tette a p�nz�gyminiszter. "Az �tlagos j�vedelem az als�, 18 sz�zal�kos ad�kulcs szerint ad�zott 2004-ben, amit bizony�tanak az APEH-hez beny�jtott ad�bevall�sok, eszerint az �tlagos j�vedelem 1 milli� 370 ezer forint volt" - ismertette az adatot Veres J�nos. Ennek alapj�n ebben az �vben �s j�v�re is az als� ad�kulcs alapj�n ad�zik az �tlagos j�vedelem - f�zte hozz�.

A korm�ny elk�pzel�sei szerint 2010-ig a legalacsonyabb minim�lb�r ad�mentes marad - mondta a p�nz�gyminiszter. Az ad�z�ssal �sszef�gg� szoci�lis k�rd�sekre �tt�rve Veres J�nos elmondta: a csal�doknak jut� h�rom forr�st �rcsoportos�tja a beny�jtott t�rv�nyjavaslat.

A rendszeres gyermekv�delmi t�mogat�s �s a csal�di ad�kedvezm�ny megv�ltoztat�sa mellett k�zel k�tszeres�re emelkedik a csal�di p�tl�k �sszege. Ennek nyom�n az egy �s k�tgyermekesekn�l a csal�di ad�kedvezm�ny megsz�nik, m�g h�rom gyerekn�l a j�vedelemkorl�tt�l �s a gyermeksz�mt�l f�gg�en lehet azt ig�nybe venni.

Egy gyermekn�l havi 11 ezer forint (egysz�l�s csal�d eset�n 12 ezer forint), k�t gyermekn�l havi 24 ezer forint, m�g a h�rom �s t�bb gyermekesek havi 14 ezer forint csal�di p�tl�kra sz�m�thatnak gyermekenk�nt. Ide kapcsol�dik a korm�ny mai bejelent�se, amely szerint 2007-t�l 10 sz�zal�kos kamat �s �rfolyam nyeres�gad�t k�v�n bevezetni, az 50 ezer forintot meghalad� �vi �sszeg felett - ismertette a p�nz�gyminiszter.

A t�rsas�gi ad� kulcsa 16 sz�zal�kr�l 10 sz�zal�kra cs�kken 5 milli� forintos ad�alapig azokn�l a v�llalkoz�sokn�l, amelyek alkalmazottaik ut�n legal�bb a minim�lb�r k�tszeres�nek megfelel� j�rul�kot fizetnek, �s egy�b ad�kedvezm�nyt nem vesznek ig�nybe - mondta Veres J�nos.

J�v�re a t�rsas�gi ad� alapj�b�l az ipar�z�si ad� 100 sz�zal�ka vonhat� le az idei 50 sz�zal�k helyett - mondta a p�nz�gyminiszter - s 2007 v�g�vel ez az ad�fajta teljesen megsz�nik.

A 25 sz�zal�kos �fa-kulcs - amennyiben a parlament j�v�hagyja - 20 sz�zal�kra m�rs�kl�dik okt�ber 1-t�l, s az �zemanyagokn�l az m�r meg is kezd�dik, a t�bbi term�kn�l a hat�lyba l�p�s janu�r 1-�n t�rt�nik. "Az �fa cs�kkent�s ellent�telez�sre ker�l bizonyos term�kk�rben, a j�ved�ki ad� v�ltozik az alkoholos italokn�l - kiv�ve a bort -, a doh�ny gy�rtm�nyokn�l �s v�ltozik a regisztr�ci�s ad� m�rt�ke is a g�pj�rm�vekn�l" - fogalmazott a p�nz�gyminiszter.

Veres J�nos besz�lt az egyszer�s�tett k�ztehervisel�si hozz�j�rul�s (ekho) bevezet�s�r�l, amelynek m�rt�ke 35 sz�zal�k, ebb�l 20 sz�zal�k a kifizet�t, 15 sz�zal�k pedig a mag�nszem�lyt terheli. "A sajt�szabads�g, a k�z�gyek szabad megvitat�sa, a k�z�gyekkel �sszef�gg� inform�ci�hoz val� hozz�jut�s, tov�bb� a m�v�szeti �let szabads�g�nak el�mozd�t�sa, a kult�r�t hordoz� szellemi term�kek t�mogat�sa indokolja az ekho bevezet�s�t, amelyet �vi 25 milli� forint erej�ig lehet alkalmazni, ha a mag�nszem�ly �ves ad�z� j�vedelme el�ri a havi minim�lb�r 12-szeres�t" - jelentette ki a p�nz�gyminiszter.

A j�v� �vt�l bevezetend� luxusad�t a 100 milli� forintot meghalad� �rt�k� ingatlan ut�n kell fizetni, a 100 milli� feletti �rt�k f�l sz�zal�k�t - mondta el Veres J�nos, hozz�t�ve az �nkorm�nyzatok �ltal kivetett ingatlanad�t le lehet vonni a luxusad�b�l. J�v�re a beterjesztette k�lts�gvet�s szerint a GDP 2,9 sz�zal�ka �s az aut�p�lya �p�t�s k�lts�ge alkotja az eredm�nyszeml�let� �llamh�ztart�si hi�nyt - felelte egy k�rd�sre a p�nz�gyminiszter.

Az Eurostat �r�sbeli �ll�sfoglal�sa ut�n kell majd megvizsg�lni, hogy milyen l�p�sekre van sz�ks�g a sz�ks�ges �llamh�ztart�si hi�ny el�r�se �rdek�ben - mondta Veres J�nos.

A p�nz�gyminiszter kijelentette: 2005-ben a hi�ny a GDP 3,6 sz�zal�ka lehet, ehhez j�n hozz� az aut�p�lya �p�t�s k�lts�ge.